Pünkösdi Festmény

Pünkösdi Festmény

PÜNKÖSDI RÓZSA

Kevesen tudják, hogy a piros pünkösdi rózsának gyógyító hatásai vannak. A növény Paeonia latin elnevezését, a görög orvos Páion nevéből származtatják, aki a hagyomány szerint a piros bazsarózsa gyökerével gyógyította meg Plutót az alvilág istenét. A gyökér porát és a virág szirmait a kor közkedvelt szerelmi bájitalaiba is belekeverték.

Az arab orvosok cukorbaj elleni orvosságként ajánlották felhasználásra. Elsősorban a gyökeréből készített kivonatot használták sárgaság, vese- és hólyaghurut, valamint reuma ellen. A bazsarózsa Kelet-Ázsiából származik, Kínában már i. e. 2000-ben is ismerték. Meg kell említeni azonban, hogy a bazsarózsa enyhén mérgező gyógynövény, azaz használatakor érvényes az ismert, mindent csak mértékkel” szabály. Túladagolásnál a bazsarózsa készítmények gyomorbántalmakat, bélhurutot okozhatnak.

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Régen a templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, ahol a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként pedig fehér galambot repítettek szabadon.

virág paeonia festmény              Pünkösdi festmény