Virág vasárnap

  • 0

Virág vasárnap

Tájkép vagy csendélet? Hol kezdődik és hol ér véget? Mire való manapság egy festmény? Tud e többet vagy mást adni, mit egy jól nyomtatott kép? Bármit létrehozhatunk digitálisan, mégis érezhető a festmény egyszerű valósága.
„Az antik és modern tájkép között lévő különbséget feltételesen így fogalmaztam meg: az antik táj idea-kép, a modern pedig valóság-kép.  A modern tájkép nem ábrázolja sem az ideát, sem az igazságot. Hát akkor mit ábrázol? A természetet. Ami természetes még nem kell, hogy igaz legyen. A feltevés tehát az: a valóság-természetben nincs több igaz, mint az ideában. Ezzel még távolról sem mondta senki, hogy a valóság-természet irreális. Hiszen az idea sem az. Végül is a helyzet az, hogy az igazat nem ábrázolja az idea, sem a természetkép. Magyarul a realista képek épp oly távolállnak az igazságtól akár a pompeji falfestmények. A modern kép nem másol. A jelenséget ábrázolja. Spengler azt mondja, hogy az érzéki jelenség kozmikus érintés.”
Gyermekkorom virágos rétjeire gondolok, madárfüttyös napsütötte délután.
„A virágot a lélek szedi. A virág az egyetlen kép a földön, amiben a lélek önmagára ismer. Gyökerem a sötétben van, s a fény felé növök. S amikor virágot szedek, csokorba vagy koszorúba, gomblyukamra tűzöm vagy a kalapomra, magamat felvirágozom, annyi vagyok, mint a virág. Az illat a szín segít abban, hogy átéljem e misztérium érthetetlen varázsát. Mert a léleknek van illata, s Hérakleitosz azt mondta: az anyagtalan lelkek a túlvilágon illatukról ismerik meg egymást. Amikor a virágot leszakítom, átmegyek a misztikus hídon. Hová? Nem tudom. De tudom, hogy megmagyarázhatatlan gyönyörűségben részesülök, s a lét eddig titkos irányába megnyílok.”
Ollózva Hamvas Béla Babérliget-könyvből


  • 0

Pünkösdi Festmény

PÜNKÖSDI RÓZSA

Kevesen tudják, hogy a piros pünkösdi rózsának gyógyító hatásai vannak. A növény Paeonia latin elnevezését, a görög orvos Páion nevéből származtatják, aki a hagyomány szerint a piros bazsarózsa gyökerével gyógyította meg Plutót az alvilág istenét. A gyökér porát és a virág szirmait a kor közkedvelt szerelmi bájitalaiba is belekeverték.

Az arab orvosok cukorbaj elleni orvosságként ajánlották felhasználásra. Elsősorban a gyökeréből készített kivonatot használták sárgaság, vese- és hólyaghurut, valamint reuma ellen. A bazsarózsa Kelet-Ázsiából származik, Kínában már i. e. 2000-ben is ismerték. Meg kell említeni azonban, hogy a bazsarózsa enyhén mérgező gyógynövény, azaz használatakor érvényes az ismert, mindent csak mértékkel” szabály. Túladagolásnál a bazsarózsa készítmények gyomorbántalmakat, bélhurutot okozhatnak.

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Régen a templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, ahol a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként pedig fehér galambot repítettek szabadon.

virág paeonia festmény              Pünkösdi festmény