Author Archives: Detti

Virág vasárnap

Tájkép vagy csendélet? Hol kezdődik és hol ér véget? Mire való manapság egy festmény? Tud e többet vagy mást adni, mit egy jól nyomtatott kép? Bármit létrehozhatunk digitálisan, mégis érezhető a festmény egyszerű valósága.
„Az antik és modern tájkép között lévő különbséget feltételesen így fogalmaztam meg: az antik táj idea-kép, a modern pedig valóság-kép.  A modern tájkép nem ábrázolja sem az ideát, sem az igazságot. Hát akkor mit ábrázol? A természetet. Ami természetes még nem kell, hogy igaz legyen. A feltevés tehát az: a valóság-természetben nincs több igaz, mint az ideában. Ezzel még távolról sem mondta senki, hogy a valóság-természet irreális. Hiszen az idea sem az. Végül is a helyzet az, hogy az igazat nem ábrázolja az idea, sem a természetkép. Magyarul a realista képek épp oly távolállnak az igazságtól akár a pompeji falfestmények. A modern kép nem másol. A jelenséget ábrázolja. Spengler azt mondja, hogy az érzéki jelenség kozmikus érintés.”
Gyermekkorom virágos rétjeire gondolok, madárfüttyös napsütötte délután.
„A virágot a lélek szedi. A virág az egyetlen kép a földön, amiben a lélek önmagára ismer. Gyökerem a sötétben van, s a fény felé növök. S amikor virágot szedek, csokorba vagy koszorúba, gomblyukamra tűzöm vagy a kalapomra, magamat felvirágozom, annyi vagyok, mint a virág. Az illat a szín segít abban, hogy átéljem e misztérium érthetetlen varázsát. Mert a léleknek van illata, s Hérakleitosz azt mondta: az anyagtalan lelkek a túlvilágon illatukról ismerik meg egymást. Amikor a virágot leszakítom, átmegyek a misztikus hídon. Hová? Nem tudom. De tudom, hogy megmagyarázhatatlan gyönyörűségben részesülök, s a lét eddig titkos irányába megnyílok.”
Ollózva Hamvas Béla Babérliget-könyvből


Irisz koszorú

„Megjön a tavasz tarkasága:
fehér pöttyök és piros pontok,
virágos fák, tavaszi gondok,
tavaszi sírok ciprusága,
fehér virág hull barna sárba,
szelet mond az alkonyi pír is;
halálvágy száll a bús muzsákba,
mikor
zöld köntösét cifrázza Irisz.”
( Babits Mihály: Ballada Irisz fátyoláról)

Ihletője Iris a latin-görög istennő, a változatosság, sokszínűség istennője.
A koszorú pedig a harmónia végtelenség, folyamatosság jelképe.
A modern filozófiát és az antikvitást egyszerre jeleníti meg Babits.


Rózsa mese

RÓZSA MESE

A festményhez tartozó történet Oscar Wilde Rózsa és csalogány című meséje. Ironikusan fogalmazza meg korunk emberi érzéseit avagy érzéketlenségét.
A régi varázsmesék beteljesülése helyett valami egészen mást kapunk.
A praktikum kedvelő diák és az önfeláldozó csalogány egyikével sem tudtam teljesen azonosulni, mégis úgy érzem bármelyikük lehetnék.
Ha kedvet kaptál itt elolvashatod: http://gondolkodom.hu/oscar-wilde-a-csalogany-es-a-rozsa/

 


Egy rózsa története

Rózsák a történelemben
„A Biblia többször említi a rózsát, és Babilon ékírású tábláin a szépség példaképeként említik. Hérodotosz szerint Midasz király kertjében már 60 szirmú rózsák nyíltak. Az egyiptomi falfestményeken is többször előtűnik ábrázolása. Néró, római császár egy ünnepségen 200 000 rózsaszállal díszíttette fel a palotáját. A keresztény kultúra kezdetben háttérbe szorította a pogánynak tartott rózsát, de a 13. században már a kolostorkertek növénye, és a rózsa terméséből készítették a rózsafüzéreket. A középkor templomainak díszítésében, a Mária-képeken elmaradhatatlan a rózsa. Michelangelo, Leonardo, Botticelli, Raffaello reneszánsz festményein számtalanszor jut fontos szerephez.
A mohamedán vallásnak szent növénye a rózsa. Erről tanúskodik a budai Rózsadombon emelt épület: Gül Baba türbéje.
A magyar történelemben is sokszor szerepel: Nagy Lajos király 1348-ban aranyrózsát kap a pápától. Rózsával kapcsolatos az egyik legszebb legenda is: Árpádházi Szent Erzsébet kötényében rózsává változik a szegényeknek szánt alamizsna. „rózsák festményen


Csendélet

Category : Uncategorized

Az ókori világ virágábrázolásának lényege, a díszítő hatásokon kívül, a vallási jelképek megjelenítése. Szertartásokon a növényeket gyógyításra és bódításra is felhasználták. Ősidők óta a vázában megjelenő virág nem más, mint az áldozati kehely és a belőle megújuló élet.  A későbbi csendéletek továbbviszik a hagyományt: attribútumokat, szimbólumokat ábrázolnak, de a modern néző már nem mindig tudja, mit jelentenek. Az ilyen fennmaradt legelső művek Michelangelo és Caravaggio nevéhez fűződnek. A festményeken a látvány megörökítésén kívül allegorikus magyarázata van. Utalás a bűnbeesésre, feltámadásra, elmúlásra.

A csendélet francia elnevezése látszólag fordítottja a magyarnak: nature morte.  A természet halála, vagy természetes halál? A csend a létben lévő csak mozdulatlannak tűnő semmi, valójában folyamatos mozgás, az életet adó erő.  A modern tudomány kutatja, részleteire szedi életünk alapjait, ahogy én is teszem ezt, virágképeimmel. Számomra a művészet: a magától értetődő dolgok boncolása és a valóság szemünk előtt lévő, mégis rejtett dolgainak megmutatása. Vedd észre, te is a természet része vagy. Nem állsz felette, még kívülálló sem lehetsz. Benne élsz!

csendélet festmény         csendélet virág galéria


Pünkösdi Festmény

PÜNKÖSDI RÓZSA

Kevesen tudják, hogy a piros pünkösdi rózsának gyógyító hatásai vannak. A növény Paeonia latin elnevezését, a görög orvos Páion nevéből származtatják, aki a hagyomány szerint a piros bazsarózsa gyökerével gyógyította meg Plutót az alvilág istenét. A gyökér porát és a virág szirmait a kor közkedvelt szerelmi bájitalaiba is belekeverték.

Az arab orvosok cukorbaj elleni orvosságként ajánlották felhasználásra. Elsősorban a gyökeréből készített kivonatot használták sárgaság, vese- és hólyaghurut, valamint reuma ellen. A bazsarózsa Kelet-Ázsiából származik, Kínában már i. e. 2000-ben is ismerték. Meg kell említeni azonban, hogy a bazsarózsa enyhén mérgező gyógynövény, azaz használatakor érvényes az ismert, mindent csak mértékkel” szabály. Túladagolásnál a bazsarózsa készítmények gyomorbántalmakat, bélhurutot okozhatnak.

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Régen a templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, ahol a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként pedig fehér galambot repítettek szabadon.

virág paeonia festmény              Pünkösdi festmény


Tulipánláz

Festményről másképp!

A különösen szép virág, Törökországból importált luxuscikk volt. A nagy kereslet miatt a 1633-tól az amszterdami tőzsde tulipánhagymákkal kezdett kereskedni.  Az őrület következtében egyetlen hagyma, mai viszonylatban mérve 600.000.- forintot is elért.  Az izgalom lázba hozta az országot, és a tulipánláz feje tetejére állította egy gazdag és virágzó nemzet teljes gazdaságát. 1937-ben a spekulációba sokan belebuktak, és megtörtént az elő tőzsdekrach. Magyarországon valamivel korábban terjedt el a virág, de mégsem olyan rég mit mi gondolnánk. Természetesen vadonélő fajtái közül néhány megtalálható a Kárpát-medencében is. Az eredete feltehetően a Tien-san és a PamírAltaj környéke, itt kezdték termeszteni, ahol mintegy 1000 km sugarú körben 51 vad faja él. Művészetben általában a nőiséget, a szerelmet jelképezi, illetve erotikus szimbólum, így a piros tulipán kifejezetten az érzéki örömöket fejez ki. A keresztény szimbolikában a fehér tulipán a (testi-lelki) tisztaság jele.

tulipán festmény                                            virág festmény tulipán